Környezetünk védelméért már maga az ökológiai gazdálkodás is sokat tesz, hiszen nem műtrágyázunk, nem használunk szintetikus vegyszereket. Emellett szedjük a szemetet is: a csalai hulladéklerakóból a szelek szárnyán érkező zacskókat éppúgy, mint szervezett formában az illegális lerakatok változatos szennyező anyagait. Ilyen szervezett alkalom a TeSzedd, 2011-ben a szántóra vezető dűlő elejét, 2012-ben a csalai kastély melletti régi út szélét tettük rendbe.
2010-ben vásároltunk egy kis házat Pátka külterületén, ahol költözés után szeretnénk nagyon sok tervet megvalósítani:
- Fatüzeléses cserépkályha és udvari, kenyérsütésre alkalmas kemenece
- Tetőn elhelyezett napkollektor és/vagy napelem
- Szelektív hulladékgyűjtés
- Komposztálás
- Kis palántanevelő fóliasátor
- A házfal befuttatása futónövényekkel
Jelenleg madárodú, madáretető és mesterségesen kihelyezett fecskefészek képezi a "madárbarát kert" alapját. További eszközök lesznek: porfürdő, fecskék számára sárgyűjtőhely. Távlatokban nagy álmunk a kuvik vagy gyöngybagoly megtelepítése speciális fészekládával.
A vegyes gyümölcsösben mesterséges odúban seregély és mezei veréb fészkel, de a környező erdő, gyep és felhagyott bánya jónéhány fajnak nyújt fészkelőhelyet (búbos pacsirta, parlagi pityer, fülemüle, cigánycsuk, barát- és mezei poszáta, sordély). Több érdekes madarat megfigyeltünk már itt, részben átrepülve, részben leszállva (néhány a listáról: héja, fürj, kakukk, erdei fülesbagoly, gyurgyalag, búbos banka, fekete harkály, zöld küllő, réti-, rozsdástorkú- és erdei pityer, léprigó, kerti poszáta, nagy őrgébics, rétisas (nászrepülő pár!), kékes rétihéja, daru, bíbic, sarlósfecske, erdei pacsirta). Télen napraforgóval etetünk mezei verebeket, cinegéket, pintyeket.
Mesterséges fészekodú a gyümölcsösben (mezei veréb költőhelye). (Fotó: © Kovács Gergely Károly)
Az ökológia tábla az Aszal-völgy (Natura2000-es terület) mellett található. A völgy védett növények (macskahere, tavaszi hérics, leány- és fekete kökörcsin, kisvirágú hunyor, apró nőszirom, nagy ezerjófű, bíboros kosbor, őszi kikerics, stb.) termőhelye, emellett a szántók közé beékelődő oázis.
Egy virtuális csokor az Aszal-völgy védett tavaszi virágaiból: leánykökörcsin, fekete kökörcsin, apró nőszirom, tavaszi hérics. (Fotó: © Kovács Gergely Károly)
Része annak a részben természetes, részben telepített erdősáv-hálózatnak, amely a Székesfehérvártól északra levő, jórészt művelésbe vont területeket természetvédelmi szempontból értékessé teszi. Fészkelőhelyként is jelentős (egerészölyv, örvös galamb, vadgerle, erdei énekesek). Csodálatos élmény , hogy a traktort milyen lelkesen kísérik a sirályok, seregélyek, varjak, szántáskor ölyvek. A szántó fölött mezei pacsirta, parlagi pityer énekel, fürjek pitypalattyolnak a sűrűbb vetésekben, őzek, nyulak, fácánok táplálkoznak.
A szántón vagy fölötte észlelt értékes (ritka vagy fokozottan védett) madárfajok: rétisas, halászsas, darázsölyv, hamvas rétihéja, gatyás ölyv, kék vércse, daru, bíbic, aranylile, szerecsensirály, heringsirály, hósármány.
Gazdaságunkba néha Skandináviából is érkeznek érdeklődők: hósármánycsapat a kisparcellás ökoszántón. (Fotó: © Kovács Gergely Károly)
2009 nyarán saját termékekkel (burgonya, lekvárok, körte) segítettük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei helyi csoportja által szervezett négyhetes elzamajori madarász- és gyűrűzőtábort. 2010-ben a dinnyési szürkegulya téli takarmányát, a lucernaszénát biztosítottuk önköltségi áron.
Az Aszal-völgy ökológiai rendszerébe nem szeretnénk "belenyúlni" mesterséges fészkelőhelyek kialakításával*. A szántón azonban mindent elkövetünk: elsődlegesen a (gépi szolgáltatókat olykor az őrületbe kergető) sokszínű, kisparcellás vetésszerkezet a kulcs. Emellett eseti lépések is vannak. A kölestarlót kifejezetten a madarak számára hagytuk meg őszre-télre; itt a kipergett szemeket pintyek, mezei verebek, citromsármányok tüntetik el. A güzühordások közelébe T-alakú lesőfákat és egyszerű karókat tettünk ki, a ragadozók (vörös vércse, egerészölyv) azonnal birtokba vették őket, de a köpetek tanúsága szerint az erdei fülesbaglyok is jártak erre. Egy régi aszal-völgyi anyagnyerő gödör falát 2012 áprilisában megnyestük, így alkalmas fészkelőhely lehet a fokozottan védett gyurgyalag számára.
* A Pénzverő-völgy kevésbé őrzi természetes arcát, így ott kialakítunk egy saját odútelepet. Ennek első eleme a vércseodú kihelyezése volt 2011. február 15-én, melyben májusban vörös vércsét láttunk, a hónap végén már tojásait melengette, júliusban pedig a pelyhes fiókákat is meg lehetett lesni a tető aljára ragasztott tükörben. Kép a családról ITT. 2012-ben füleskuvik számára is tettünk ki odvakat, hiszen az élőhely tökéletes lenne számára. Ha ő nem, akkor reményeink szerint címermadarunk, a kuvik, vagy más, gyakoribb madarak (csóka, búbos banka, seregély) telepednek meg majd. A kezeletlen fából készült odvakat lekentük lenolajjal. Tettünk ki vércseodvakat is.
Odútelepünk kialakításának lépései:
- A terület felmérése, az alkalmas fák szemrevételezése, esetleges természetes odvak felkutatása
- A megfelelő fák környezetének megvizsgálása. A füleskuvik 200-300 méteres körzetből, gyepes területen szerzi táplálékát.
- A fészekodvak lekezelése (környezetbarát lenolaj), kijavítása.
- A baglyok nem építenek fészket, ezért némi forgácsot szórunk az odúba, hogy a tojások ne guruljanak el. A vércseládába ugyanezt murva helyettesíti.
- Odvak fabarát módon történő kihelyezése (szegelés helyett drótozással).
- Ezt követi majd egy több éves folyamat: figyelemmel kísérjük az odvakat, elvégezzük a szükséges javítást, pótlást, fészeképítő fajok (pl. csóka) után a tisztogatást. A költési eredményeket feljegyezzük.
Nagyobb lélegzetű, hosszú munkák idején (vetés, burgonyafelszedés) olykor kinn alszunk a földön, ami még bensőségesebbé teszi kapcsolatunkat a táblákkal, környékükkel, az ott élő állatokkal. A hajnali pára, a reggeli tábortűz, az énekesek ébredése, az este csapongva repülő denevérek és erdei fülesbagoly, a Pénzverő-völgyben kiáltozó kuvik csodálatos keretet ad az egész napos tevékenykedéshez, ilyenkor érezzük igazán, hogy mi is a Természet részei vagyunk.
Őszi virágmező az Aszal-völgyben. (Fotó: © Kovács Gergely Károly)
Rendszeresen figyeljük a környék madárvilágát, kevéssé kutatott élőhelyeket vizsgálunk, gyűjtjük az érdekes megfigyelési adatokat. 2010 elején kezdtük azzal a céllal járni a Székesfehérvár melletti Jancsár-völgyet, hogy a terület védetté nyilvánításához elég adatunk legyen. (Ez a munka korábban kezdődött, hiszen Adrienn 2007-ben erről a helyről írta diplomamunkáját.) A védetté nyilvánítási javaslat 2010. április 29-én került a székesfehérvári közgyűlés elé, amely támogatta azt. Külön öröm, hogy ugyanitt döntött a testület az Aszal-völgy védetté nyilvánításáról; majdani védett terület legértékesebb része a szántóföldünk mellett található. Természetesen nem állunk meg: még jó néhány értékes terület védetté nyilvánítását tervezzük Fehérvár környékén.
Fényképeink az interneten:
Természetvédelmi témájú cikkeink az interneten:
