|
Szántóföldi növénytermesztés ökológiai módszerekkel Az ökológiai növénytermesztést napjainkban misztikus köd lengi be ("Műtrágyázni sem szabad? Egy keveset sem?!"), holott évezredekig ez a fajta gazdálkodási mód volt a természetes. Manapság inkább az a kérdés, hogy baktériumkészítményekkel, kénnel, rézzel, mechanikai gyomirtással, de különösen a talajtermékenység fenntartásával és a természetes tápláléklánc védelmével mennyire lehet megközelíteni a konvencionális ("vegyszeres") gazdálkodók terméseredményeit.
Mi eleve úgy tervezünk, hogy nem akarunk termésrekordokat dönteni, kíméljük a hasznos szervezeteket (lágybogarak, pókok, katicák, fürkészek), talajszerkezetre jó hatást gyakoroló növényeket is vetünk (tavaszi bükköny, fehér mustár, olajretek). Így beáll egy olyan rendszer, amelyben a termésszint közepes vagy alacsony, egyes növényeket esetleg nem érdemes betakarítani, így zöldtrágyaként hasznosulnak. Mivel a ráfordítás is alacsony, így a termesztett fajok zömével ökonómiailag is megéri foglalkoznunk.
Fajtaválasztásunkban a ma elterjedt fajták mellett új nemesítések (Pannónia és Sárpo Mira burgonya, Olimpia lucerna) éppúgy szerepelnek, mint régi, klasszikus, ellenálló fajták (Bánkúti 1201 búza). Folyamatosan tanulunk, módszereket próbálunk ki, tökéletesítünk illetve vetünk el. Véleményünk szerint aki nem a saját hibáiból tanul, az nem csinál semmit.
Az már a kezdeteknél is látszik, hogy a gyomok elleni küzdelem meghatározó lesz. Állati kártevők közül a burgonyabogár a fő ellenfél, kisebb jelentőségűek a földibolhák, csipkézőbarkók és a kukoricabarkó. 2011 tavaszán a mustárt tették tönkre valamelyik specialista darázsfaj álhernyói, így zöldtrágyaként beforgattuk az állományt. Nagyon izgalmas megfigyelni a katicabogarak és a fürkészek meglepően magas számát. Igazán veszélyes betegségeket egyedül a burgonyában tapasztaltunk (burgonyavész).
Lucerna tavaszi fogasolása: az új gyomfésű első munkanapja (2012. március 10.) (Fotó: © Kovács Gergely Károly) A 2011/2012-es gazdálkodási évben telepítettünk álló kultúrákat (lucerna, gyep), de a legfontosabbak a kalászosok voltak: a rozs(két fajta: a magyar Ryefood és a lengyel Dankowskie Diament), őszi zab (Mv Hópehely), tönköly (Franckenkorn) és a vetőmagtermesztési céllal vetett Bánkúti 1201. Tavasszal lengyel (Krezus) és magyar zabot (Mv Pehely) vetettünk. Az eredmények a száraz idő ellenére (vagy éppen azért?) megközelítették, sőt a rozs esetében túl is szárnyalták a szomszédos konvencionális gabonatáblákét! Elképzelni sem lehet ennél nagyobb elégtételt: íme a bizonyíték, hogy LEHET, hogy ÉRDEMES ökológiai módon gazdálkodni! 2013-ban aztán bebizonyosodott, hogy az ilyen terméseket a természetes humuszképződés nem tudja "követni", így ennek jegyében a 2014 a föld regenerációjának éve lesz.
www.ketkuvik.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
|
