A szántóföldi kultúrákban a szakkönyvek által javasoltnál nagyobb vetőmagdózissal kell vetni, a szakirodalom ugyanis belekalkulálja a gyomirtók használatát. A zabot pl. 140 kg helyett kb. 180-nal érdemes vetni. Minden ökológiai módszerrel termelt kultúránál érdemes 15-20 %-ot rászámolni.
Sose tegyünk felmagzott gyomokat, beteg ágakat, fertőzött növényi részeket a komposzthalomba! A növényvédelmet ugyanakkor összekapcsolhatjuk a komposztálással, ha az említett anyagokat eltüzeljük. A hamu értékes anyag, növeli a komposzt káliumtartalmát, a fák köré, a veteményesbe magában is kiszórható. Ha van szőlőnk, vagy máshonnan hozzájutunk, mindenképpen komposztáljuk a törkölyt, lehetőleg minél hamarabb, az ecetmuslicák ugyanis hamar meglepik.
A komposzt sokkal gyorsabban, akár hetek alatt elkészül, ha a halomba rakott szerves anyag fölé-közé folyamatosan földet is szórunk. Nagyon fontos a halom levegőztetése, erre jó eszköz az ásó: időnként vágjuk át az esetleges összetömörödött réteget, gyakran forgassuk is át a komposztot. Érdemes két komposzthalmot készíteni: egyikbe folyamatosan tesszük a nyersanyagot, a másikban (a régebbi halomban) pedig nyugodtan zajlanak a természetes folyamatok. Sose használjunk nyers vagy félkész komposztot trágyázásra!
Főleg városban gondot jelenthet a téli madáretetéshez szükséges eledel beszerzése. Terményboltban, gazdaboltban lehet kapni napraforgót nagy tételben is. Aki város szélén él, szeptemberben figyelgesse a napraforgótáblákat. Közvetlenül aratás után kell erős zsákkal és egy metszőollóval a "helyszínre vonulni", a kombájn ugyanis sok tányért ott hagy. A magokat egy rövid bottal kiütögethetjük, vagy magát a kalapot akasztjuk ki a madaraknak. (Ez a tevékenység nem árt a föld tulajdonosának, hanem egyenesen használ: a táblán maradt szemekből a következő évben a napraforgó kikel és ún. kultúrgyomként viselkedik.)
Az etetőre járó fajok igénye eltér, ezért érdemes többféle eleséget kitenni. A napraforgót remekül kiegészíti a köles, a mohar vagy a fénymag, amik a pintyfélék kedvence. Ha a macska nem tud észrevétlenül a közelbe lopózni, akkor a földre is szórhatunk etetőanyagot.
A védőkesztyű nem felesleges! Vannak olyan növények, amelyek kikezdhetik a bőrt, ellenük a kesztyű jól véd. A szúrós gyomok (aszat, bogáncs, szerbtövis) és a csalán mellett saját növényeink is okozhatnak kellemetlen perceket. A cékla és a retek levélzete szőrözött, a bőrhöz érve kiütéseket okozhat, főleg a csuklón, a tökfélék (csillagtök) pedig szúrósak.
A sárgarépa remekül tárolható nyirkos homokban rétegezve. Ehhez sérülésmentes, egészséges répa kell. A homok beszerzése pedig még természetvédelmi tevékenység is lehet. Ha a közelben van felhagyott homokbánya, ahol a partfal már nem merőleges, akkor ősszel nyessük meg ásóval. Így fészkelőhelyet teremtünk a partifecskének (2010-ben az egyik év madara) és a fokozottan védett gyurgyalagnak, a képződő homokot pedig tárolásra használhatjuk.
A lekvárt nem a cukor tartósítja. 2011 nyarán jó étvággyal faltunk fel 2009-ben cukor és tartósítószer nélkül eltett savanykás baracklekvárt. A módszer a következő: az üveget színig kell tölteni, a karimáról le kell törölni az odacsorgott lekvárt. A fedő rácsavarása után pár percig fejjel lefelé kell fordítani az üveget, utána mehet a dunsztba.
A fészekodvak készítése nem boszorkányság, bár az első elég sutára szokott sikerülni. Az interneten és szakkönyvekben megtalálhatók a pontos méretek. Fontos a megfelelő méretű röpnyílás, illetve a téli tisztogatást lehetővé tevő levehető tető. Az odút törzsre kötözhetjük, vagy egy erős ágra lógathatjuk. Az anyaga bármilyen deszka lehet, mi a kis odúinkat régi, kezelt kerítésdeszkából (fenyő) eszkábáljuk. Az odútelep D-odúit készen kaptuk, itt fontos volt a fa kezelése. Ehhez pár 100 Ft-ért vásárolt lenolajat használtunk, ami szépen bezárja a fa pórusait. Végül az odú tetejéről: nem feltétlenül szükséges befedni, de nekünk is van vékony bádoggal borított odúnk. A nagy D-odvak tetejére régi PVC-padló megfelelő méretű darabját szögeljük. A kihelyezéssel soha ne csússzunk bele a tavaszba!
A nagy odvak aljára forgácsot érdemes szórni, hogy a fészket nem építő fajok tojásai ne guruljanak szét. A forgácsot leginkább kisállatok (hörcsög, tengerimalac, degu) számára veszik, boltban, kisállatkereskedésben néhány száz forint egy zacskóval. Nem szabad!! El kell menni egy olyan fatelepre, ahol van feldolgozás, és ugyanezért az összegért egy 50 literes zsákot tömhetünk meg ugyanazzal a kiváló minőségű, friss, illatos, védett helyen tárolt anyaggal...
