két kuvik: egy biogazdaság formálódása a kezdetektől

Krónika, archívum

Vegyes gyümölcsös

2008: (az ültetvény életében talán először) téli lemosó permetezéssel védekeztünk a gombás betegségek ellen, réztartalmú, természetesen környezetbarát szerrel (bordói por). A virágzás idején hajnali fagyok voltak (-11 °C), ekkor azt gondoltuk, hogy nem nagyon lesz mit szüretelni, szerencsére tévedtünk. Májusban elkezdtük az idős fák metszését, részben a moníliás ágak eltávolítása, részben az ifjítás volt a cél. A beteg részeket elégetjük, a nagy ágakból sövényt rakunk a terület köré. A gyümölcsös melletti gyepen a gyomok visszaszorítását egy közeli juhászat birkanyája végezte nagy lelkesedéssel. Június 21-én láttunk hozzá a meggy leszedésének (a kinti négy fáról összesen több mint 12 kg magozott meggyhez jutottunk). Július első napján elkezdtük a kajszi szüretelését. Az egyik fajta aprószemű, feldolgozásra kiválóan alkalmas, a másik piacosabb küllemű, később érő, de hamarabb romló. A feldolgozást szakaszosan végeztük, elsősorban lekvárt főztünk, de napon is aszaltunk. (Az aszalvány íze kellemes, de a külleme nem túl tetszetős.) A kajszi július 15. körül fogyott el.

A nyár a parlagfű elleni küzdelem jegyében telt (kézi- és motoros kasza, illetve szárzúzó segítségével). A fák között meghagytuk a csalánfoltokat és a sziklagyepek őshonos növényeit (párlófű, orbáncfű, vasvirág, atracél). Folyamatosan végeztük a fák ifjító metszését, a beteg részek elégetésekor képződött hamut juhtrágyával, zöldnyesedékekkel és más szerves hulladékkal együtt komposztáljuk. Két növényen levéletvek jelentkeztek (alma és őszibarack), ellenük kipróbáltuk az erjesztett csalánleves permetezést. Szeptember közepén az egyik almafáról 30 kg almát szüreteltünk! A szép küllemű, savanykás piros almát pincében tároltuk le. A szeptember a szüret ideje. Egy zártkertből 50 kg Otellót szedtünk, melyből mustot préseltünk (25 l). A törköly a gyümölcsösben levő komposzthalomba került. Novemberben újabb komposzthalmot nyitottunk, a régi halom anyagát a dió telepítésénél is használtuk. Gyümölcsszedővel leszedtük, majd elégettük a fákon maradt gyümölcsmúmiákat, a hamu a komposztba került. A tél folyamán ismét etettük a madarakat.

2009:  lemosó permetezés kimaradt, mert csak a rügypattanás után volt alkalmas, szélcsendes időjárás. Márciusban fogtunk hozzá a metszésnek. A tavasz folyamán több kajszi is kipusztult, ez megerősít bennünklet abban, hogy nagyon lényeges a folyamatos pótlás, 2009 őszén tehát újabb telepítés kell. Júniusban meggyet és őszibarackot,júliusban kajszit szüreteltünk, meggyből és kajsziból zöldségesnél is értékesítettünk. Augusztusban szomorú de szükséges munkának is nekiláttunk: elkezdtük kivágni és feldarabolni azokat a fákat, amelyek részben évek óta szárazak, részben 2009-ben pusztultak el (feltehetően a monlíia miatt). 

 

 

Szántóföld:

2008:

Mindketten nagyon vártuk azt a pillanatot, amikor minden akadály elhárul a szántóföldi gazdálkodás elől. A kiszemelt 38 hektáros terület évekig bérben volt, a napraforgó betakarítása, majd a terület tárcsázása után "vehettük át" a táblát. Az első feladat a szántatás volt. A művelet nagy energiaigénye a bérszolgáltatás árában is jelentkezik, a pályázat kifizetése pedig lassú folyamat. Szerencsére mindketten foglalkozunk fordítással is, így az első nagy lépésre megvolt az alaptőkénk. November 18-án délután vágott bele a 220 LE-s John Deere 7820 által húzott ötfejes váltvaforgató eke a földbe... 20-án műszaki hiba, 21-én eső hátráltatta a munkát, amely végül 23-án az esti órákban fejeződött be. Mondhatni, a legjobbkor, november végén ugyanis vegyes halmazállapotú csapadék és hajnali fagyok egyaránt voltak. A csikorgóan kemény tél lehetővé tette a terület körbejárását GPS-es traktorral: 38,1 hektár szántón kezdhetjük meg a munkát.

 

Zöldség, burgonya:

Kiskerti tapasztalatok: 

2008. augusztus 2-án elpalántáztuk a bimbóskelt, 3-án pedig elvetettük a zöldségeket: céklát, fekete- és fehér retket, illetve galambbegysalátát. A gyakori esők gyors kelést eredményeztek, 6-án már egyelhettük a fehér retket. Ezzel párhuzamosan növényi leveket készítettünk, a földibolhákat riasztó ürömlével be is permeteztük a keresztesvirágúakat (retkek, bimbóskel).
A csapadékos augusztus után a szeptember eleje száraz volt, a hónap második felében érkező csapadék nagyon jól jött. A cékla és a két retekfajta nagyon szépen kifejlődött, a galambbegysaláta nem kelt ki. A hosszú ősz jót tett a bimbóskelnek: november 10-én szedtük le az első, 22-én a második adagot. A kiegyelt cékla- és reteknövények levélzete, illetve a csenevész példányok gyökere is kiváló komposztalapanyag. Október 3-án már szedhettünk étkezési méretű retkeket, melyek szintén a borospincében kialakított tárolóba kerültek, nyirkos homokban rétegesen elhelyezve. Október 19-ig betároltuk az összes retket és céklát (utóbbiakat fagyérzékenységük miatt kellett felszedni, bár  nem voltak nagyok).

2008 májusában felvettük a kapcsolatot a Béke szövetkezettel (Darnózseli), amely sok más fajta mellett a Pannónia burgonyával (Egykori tanárunk, Kruppa József kisvárdai nemesítő fajtája) is foglalkozik. Július 17-én mentünk el a Szigetközbe, ahol kézi erővel felszedtünk jópár mázsa Pannónia burgonyát, a szövetkezet rekeszeibe szedtük az étkezési méretet, magunknak zsákba a vetőgumóméretet(lásd a képen). A kísérleti célú  nyári burgonyaültetést azonban a csapadékos nyár meghiúsította. A gumókat letároltuk, és elkezdtük tervezni a szántóra tervezett burgonyatáblánkat. 2009 tavaszán a kiskertben burgonyát ültettünk, a májusi töltögetéskor az egy év alatt összegyűlt komposztot is felhasználtuk. A 2009-es egyéb vetések (mák, kakukkfű) nem keltek ki. Folyamatosan szedtük a gumókat július végéig, ekkor a Darnózseliből származó előhajtatott minigumókat ültettük el.

2008-ban magot fogtunk sütőtökből, csillagtökből, sárga- és görögdinnyéből, vöröshagymából, illetve kamillából és kaporból. 2009-ben az Ökoflóra bt-től tökfélék, répa, petrezselyem és cékla biovetőmagot vásároltunk. A szántóföldi vetés május 5-én a sütőtökkel kezdődött, majd 12-én következtek az egyéb bio - és saját kabakosmagok (csillagtök, dinnyefélék, Blue Ballet főzőtök, Istengyalulta tök, Butternut Waltham sütőtök), 15-én pedig a sárgarépa (bio Rolanka), utóbbi egy kis kézi vetőgéppel. A csapadékhiány és a köves talaj azonban megtréfált minket: kifejezetten gyenge volt a kelés. Július végén megkóstoltuk az első csillagtököket. A tanulság: meg kell ismerni a mozaikos talajú 38 hektárt ahhoz, hogy kiválaszthassuk az adott növénynek megfelelő helyet.

Ahhoz, hogy korai újburgonyánk legyen, a gumót meleg, világos helyen előhajtatjuk. Így képződnek néhány hét alatt a fénycsírák. Balra fenn a két állapot: hajtatás előtt és után. A képek között hat hét telt el. A hajtatás rekeszekben zajlik, ezekben is visszük ki a gumókat a földre. 2011 tavaszán nem géppel ültettünk, mert az ültető letördeli a csírákat, kézzel pedig még arra is tudtunk ügyelni, hogy a csírák felfelé nézzenek, azaz a hajtásnövekedés során a szárnak ne kelljen a föld alatt "megkerülnie" az anyagumót. A töltögetést kapával végeztük. Az alsó két kép a krumpliföld egyik vége az ültetőágy készítésekor, illetve ültetés után.

 

2011-ben burgonya, sárgarépa, petrezselyem, cékla, vörös-, lila-, póré- és fokhagyma, sütő-és főzőtök, cukkini, lila- és fejeskáposzta, fekete retek és étkezési paprika  termesztését tűztük ki célul. Bizonyos okokból (tavaszi csapadékhiány, palántázás szükségessége) a paprika és a cukkini egyelőre kimaradt, de a maggal jövőre már tényleg terveink vannak... Az általunk biztosított mintákat továbbra is elemzi majd a Debreceni Egyetem élelmiszerlaborja. A csapadékhiány miatt jövőre biztosan kevesebb növényt termesztünk majd, azokat viszont nagyobb területen. Kiválóak a tapasztalatok a dughagymákkal, a hónapos retekkel, nem fogjuk ellenben erőltetni a káposztaféléket, karalábét, a magról vetett hagymát. Egy csapadékos évben (2010) sikerülhetnek, idén azonban nem. 

Szántóföldi termelés:
2008. november 15-én megvásároltuk a 2009-es fél hektárra szükséges burgonya vetőgumót.  Óriási segítség volt, hogy Kruppa József nemesítő szó szerint házhoz hozta a szaporítóanyagot (ezúton is hálás köszönet!), rögtön le is tároltuk a fagymentes pincében. Éjszakai szellőztetésekkel csökkentettük a hőmérsékletet, hogy a gumók nyugalmi állapotban maradjanak. A hideg december végén, január elején takarással, a szellőző lezárásával igyekeztünk tartani az akkorra állandósuló +2 °C-ot. Február elején felhoztuk a vetőgumókat, eltávolítottuk a "sötétcsírákat", és kiterítettük őket a fényre, hogy az ültetésig életképes "fénycsírákat" neveljenek. Március közepén kölcsönbe kaptunk M10-es rekeszeket egy ismerős mezőgazdasági cégtől, elkezdtük a gumók felszedését. A változékony, csapadékos idő miatt az ültetési idővel csúsztunk. Végül egy kétsoros lengyel ültetővel éjszakába nyúlóan március 25-én ültettük el a gumókat. A kelés kissé egyenetlen, a kellemetlen gyomok ellen először április végén, majd májusban védekeztünk kézi kapálással. Májusban a burgonyabogarak is megjelentek, kezdetben kézzel szedtük össze őket, júniusban kezdtünk védekezni a lárvák ellen engedélyezett szerrel (Novodor FC), ám az igazán nagy volumenű védekezést meghiúsította az elhúzódó lárvakelés. A tanulóév tapasztalata már menet közben: a területet némileg csökkentenünk kell, és a gyomok ellen a jövőben sokkal intenzívebben kell védekeznünk, a kézi kapálás nem elegendő. Június végétől folyamatosan értékesítettük a foszlós héjú, ízletes burgonyát. Az állomány július végén elszáradt, így elkezdtük szervezni a tömeges gépi felszedést. Augusztus 18-án "vonultunk fel" a táblán egy lengyel burgonyafelszedővel. Az első szakasz négy napig tartott, ebből két nap volt az, amíg kitapasztaltuk a gép működését, addig ugyanis sok gumó maradt a bakhátban. 21-én hoztuk be az első szállítmányt, ez 16 zsák étkezési és 20 zsák vető méretű gumó volt. Sajnos a burgonyavész (Phytophtora infestans) és más betegségek (pl. Erwinia) tüneteit felfedeztük több gumón, ezért átvizsgáljuk a termést ("karanténrekesz", fertőtlenítős késsel történő darabolás, "saját" és "piaci" burgonya elkülönítése). Augusztus 25-én folytattuk a munkát, de már óvatosabban, a betegnek tűnő gumókat inkább kinn hagytuk. 

 

 

2009 tavaszi növények:

2009 tavaszán az első munkaművelet a simítózás volt: a rögtörővel  is felszerelt gép nemcsak a szántás egyenetlenségeit tüntette el, de a nedvességet is megőrizte, ami a vetés és a gyommagvak kelesztése szempontjából lényeges. A burgonyaültetést követően áprilisban az Alba Agrár Zrt. és a Szarka kft. végezte el a vetést (köszönet a lekiismeretes munkájukért!). A 2009 tavaszán és nyár elején vetett növények: zab (Bakonyalja), tavaszi bükköny (Mariann), olajretek (Litínia), napraforgó(Magóg), kukorica (Szegedi TC 367), seprűcirok (Dia), köles (GK Piroska).

 Nagyon elégedettek vagyunk a kukoricával és a napraforgóval. A gyomok elég kellemetlen méretet öltenek a zabban és a ritkább állományú zabos bükkönyben. Az aratást (július 29.) követően a bükkönyt sajnos nem is lehetett tisztítani; a zabot a nedvességmérő tanúsága szerint túl korán arattuk, így a tisztítást követően a napon szárítottuk, forgattuk, hogy nedvessége lemenjen 12-13 %-ra. Végül pontosan az eső érkezésének délelőttjén szállítottuk el a vevőnek a zabot.

Az esőtlen tavasz miatt az olajretek betakarításának nem lett volna értelme. A kelés nagyon hiányos volt, a nyári esők pedig inkább a gyomoknak kedveztek. A hatalmas zöldtömeget zöldtrágyaként igyekszünk hasznosítani: szárzúzóval felaprítjuk, majd sekély tárcsával a talajba keverjük. Szeptember közepén a napraforgó is megérett a beakarításra: a tisztítás után 2,34 t/ha kifejezetten jónak számít (csávázás, műtrágya, gombaölő, gyomírtó és állományszárítás nélkül). A köles sem sikerült rosszul (száradás után 1,1 t/ha) az esőtlen nyár dacára. A tarlót meghagyjuk afféle "madárbüfének"(erről bővebben a Természetvédelem oldalon olvashat), de a learatott köles is a madaraké, ugyanis a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vásárolta meg téli eleségnek.

2010.

Szántóföldi növénytermesztés

 

2010-ben jóval komolyabb inputfelhasználást tervezünk az előző évinél: a tápanyaggazdálkodásban baktériumtrágyát, a növények egészséges fejlődéséhez növénykondícionálót, a kártevők ellen (burgonyabogár) pedig a 2009-esnél átgondoltabb baktériumkészítményes védekezést tervezünk.

 

2009 őszén vetett növények: rozs, őszi búza, durumbúza. 2010-ben vetett (telepített) növények: lucerna, fehér mustár, zab, zabos bükköny, vegyes zöldség, burgonya, kukorica, mohar, mézontófű (zöldtrágya). Az aratást követően kiderült, hogy az év sikernövénye a durumbúza volt, a rozs és a zab termésszintje közepes, a búzáé és a mustáré alacsony volt. A zabos bükkönyben ismét súlyos gondot okoztak a gyomok, így ez a kultúra ki fog kerülni a vetésszerkezetünkből. A lucerna 2010-ben még problémás (gyomosodás, kaszálás utáni esőzés); mivel 4-5 évre telepítettük, bízunk a jövőbeni jobb folytatásban.

 

A 2011/2012-es gazdálkodási évben telepítettünk álló kultúrákat (lucerna, gyep), de a legfontosabbak a kalászosok voltak: a rozs(két fajta: a magyar Ryefood és a lengyel Dankowskie Diament), őszi zab (Mv Hópehely), tönköly (Franckenkorn) és a vetőmagtermesztési céllal vetett Bánkúti 1201. Tavasszal lengyel (Krezus) és magyar zabot (Mv Pehely) vetettünk. Az eredmények a száraz idő ellenére (vagy éppen azért?) megközelítették, sőt a rozs esetében túl is szárnyalták a szomszédos konvencionális gabonatáblákét! Elképzelni sem lehet ennél nagyobb elégtételt: íme a bizonyíték, hogy LEHET, hogy ÉRDEMES ökológiai módon gazdálkodni!

 

Zöldségtermesztés

2009-nél jóval átgondoltabb növényvédelmet igyekszünk folytatni. A csapadékos május korán előhozta a burgonyavész tüneteit (feketén hervadó levelek), ezt előbb egy tüneti, majd egy megelőző rezes kezeléssel (bordói por 1 %-os oldat) fékeztük meg. Majd jött a burgonyabogár elleni permetezés (Novodor FC), melyet összekapcsoltunk egy növénykondícionálással (Hungavit P).
A gyökérzöldségek termesztése során dombágyakba vetettük a magot, ami nagyszerűen bevált (egyszerűbb gyomirtás és egyelés, hosszabb, szebb gyökerek). A hagyma magvetés nem lett az igazi, így a jövőben a dughagymás termesztés kerül majd előtérbe (vagy pedig a hagymafélék magját is dombágyba vetjük).
Július végétől elkezdtük a felszedést. A csapadékos évjáratnak is köszönhetően hatalmas burgonyák és répák kerülnek ki a földből. Népszerű termékünk a petrezselyem, a hagymafélék (gyorsan el is fogytak). Október végén szedtük fel a nyári ültetésű burgonyát, majd jött a répa, a petrezselyem, végül a hidegtűrő vöröskáposzta és bimbóskel.
 

 

2008 szeptemberében egy kérdőíves felmérésbe fogtunk, hogy tájékozódjunk a székesfehérváriak bioélelmiszerekhez fűződő viszonyáról. Az eredmények ezen a linken olvashatók.

2012. december 5.

• Az ÖMKi honlapjáról LETÖLTHETŐ az a bioburgonyatermesztési útmutató, melynek előkészítésében mi is részt vettünk.

2012. október 25.

• 2012. október 18-án tragikus autóbalesetben életét vesztette dr. Illyés Eszter, az ÖMKi munkatársa. A megrázó hír azért is fájdalmas, mert az Aszal-völggyel kapcsolatos jövőbeli védelmi terveinknek Eszter lett volna az egyik motorja és összekötője. A szomorúságon és az együttérzésen túl feladataink vannak: megvalósítani Eszter ökológiai szemléletű javaslatait a gazdaságunkon belül és az azzal szomszédos területeken. Isten Veled, köszönjük!

2012. július 8.

• Július 1-én a Balaton-felvidéki Hegymagason jártunk, ahol az országos Bionap regionális rendezvényén Gergő is tartott előadást Ökológiai gazdálkodás és a madarak címmel.

2012. június 11.

• Május elején vendégeink voltak: Kiss Csilla, a Védegylet munkatársa és két biozöldségtermesztő francia hölgy látogatta meg a gazdaságot. Egyikükkel már nyáron Németországban találkoztunk. Különösen a ritka fajtákra (zöldségfélék, Bánkúti búza) voltak kiváncsiak. Júniusban pedig Papp Orsolya, az ÖMKi kertészeti on-farm szakembere tekintette meg a bioburgonyás fajtakísérletünket.

2012. február 23.

• Megmentettünk egy borzot a pusztulástól! Beszámoló a kalandos eseményről ITT.

2012. február 12.

• Február 2-án az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) konferenciát tartott Gödöllőn "Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete - 
  trendek és kitörési pontok" címmel. Az eseményre mi is meghívást kaptunk.
• Február 11-én Somogyvámosra, a Téli élőfalu (ökofalu) találkozóra hívtak minket. Nagyon érdekes benyomásokat szereztünk a Krisna-völgyben folyó gazdálkodással kapcsolatban. Az előadás INNEN tölthető le.

 

 

 

2011. november 26.

• Immár 11. alkalommal rendezték meg Tatán, az Öreg-tó partján a Vadlúd Sokadalmat. A rendezvénysátorban 14:00-tól "Egy zöld gazdaság mindennapjai" címmel előadást tartottunk a biogazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatáról.

 2011. szeptember 25.

• 2007 óta évente ellátogatunk a veszprémi Ökovásárra. Ez a nagyszerű esemény a szemünk láttára lett egyre nagyobb, egyre színesebb. 2010-ben már mi magunk is árusítottunk, szép sikerrel. Az idei csapadékhiány sajnos beszűkítette a kínálatot, így a székesfehérvári Tudatos Vásárlók Fesztiválján (szeptember 4.) elfogyott a termény jó része. Idén ezért visszavedlettünk vásárlóvá. Sok ismerőssel, korábbi piacokon megismert szomszéddal futottunk össze, vettünk tőlük háziszappant, többféle kecskesajtot, propoliszos mézet, biobort. Amit a lelkes Csalán Egyesület a szomszéd megyében véghezvisz, az minden szempontból példaértékű. Ezúton is köszönet Nekik!

 2011. augusztus 26.

• Az európai Leonardo program részeként Hessen tartományban gyűltek össze öt ország biotermelői, vetőmagtermesztői, érdeklődői, hogy a német bio zöldségnemesítéssel, a fajták fenntartásával, a vetőmagelőállítással ismerkedjenek. Magyarországról mi képviseltük a biotermelőket; érdekes élményekkel gazdagodtunk, ötleteket kaptunk, és azt a jó érzést, hogy más országokban is vannak hozzánk hasonlóan gondolkodók. Köszönet a helyi szervezőknek és magyar részről a Védegyletnek!

 2011. április 3.

• Régebbi elképzelésünket megvalósítva szerződést kötöttünk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel arról, hogy a tagok 10 % kedvezménnyel vásárolhassanak vagy rendelhessenek tőlünk. Aki házhoz jön a termékért, vagy házhozszállítást rendel, legalább első alkalommal mutassa meg nekünk a tagkártyát (illetve évente egyszer ellenőrizzük, hogy megújította -e a tagságot). Ha egy háztartásban több tag van (családi tagság), az egy kedvezménynek minősül. A Termékek, árak oldalon feltüntetjük, hogy mikor milyen rendezvényen, piacon, vásáron jelenünk meg. Ide mindig hozza magával tagkártyáját.

2011. március 22.

• Gazdálkodásunknak egyik fordulópontja volt ez. Hosszas (talán túl hosszú) töprengés, számítgatás után megvásároltuk első traktorunkat. Adri haza is vezette Bicskéről, az erről szóló kis képes beszámoló ITT látható. Nagyjából 94 lóerős teljesítménye  a méretbővítés után is elegendőnek tűnik. Következhet az újabb nagy ugrás: a munkagépek beszerzése...

2011. március 20.

• Az agrár-környezetgazdálkodási program ültetvényes célprogramja előírja a kártevők rajzásának feromoncsapdás nyomon követését. Mi a kajszibaracakosba a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) számára vásároltunk csapdát. Kártételt korábban nem tapasztaltunk, érdekes lesz megfigyelni, hogy milyen sűrűségben vannak jelen.

2011. február 10.

• Számunkra a legfontosabb: a szántóföldön letelt az átállási időszak, így MINDEN EZUTÁN VETETT NÖVÉNYÜNK MEGKAPHATJA A BIO MINŐSÍTÉST! A gyümölcsösnek még egy évet "kell várnia", de idén újabb területeket is be kívánunk jelenteni.